Három év egy hónapos, éjjel 2-3-4 óránként ébred, most este fél 9-től reggel 4.28-ig ébredés nélkül aludt - sosem volt még ilyen! Talán én is aludtam egyben 6 órát, legalábbis nem emlékszem, hogy került mellém Abu és mikor ment ki Babu. De nem is ez a lényeg. Hanem az, hogy tegnap óvodást játszottak, mert a várható (és csütörtökre halasztott) 6 éves oltás miatt mindhárom gyerek itthon volt, kb. 11-kor kimentünk az udvarra, 3/4 12-kor bejöttünk ebédelni, és Abu kitalálta, hogy ő a napos, játsszunk óvodásdit! Oké, minden rendben ment, csakhogy jól tudják, hogy a többi gyerek ebéd után alszik az óvodában, gyorsan ágyba bújtak, alvást mímelt Abu és Hármaska. Bementem meglesni őket:
Hármaska: - Anya, én alszom, mint apa!
Én: - Jó.
Hármaska: - Khhhhhhhhhhhhhhh Khhhhhhhh Khhhhhhhhhhh... .
(Mint közismert, az apjuk NEM horkol. :-) )
Később aztán aludt, éppen addig, amíg levágtam a haját. Merthogy neki még mindig nem lehet éber állapotában hajat vágni. Abban a pillanatban, ahogy befejeztem, felébredt.
Máskor is megadjuk neki mindig a lehetőséget az alvásra, szól, hogy aludni szeretne, betakargatjuk, otthagyjuk, bízva, hogy most, életében először egyedül elalszik, ha már ő kéri, de mindig kijön, mondván, hogy kialudta magát. De valamelyik nap közölte az apjával ugyanilyen alváskísérlet során:
- Egy kicsit pihentem, most már tudok kiabálni!
És átjött hozzánk a nappaliba, és elkiáltotta magát:
- Wááááááááááááááááá!
Egyébként ő az a gyermek, akinek még mindig szüksége van a nappali alvásra. És ő az, aki autóban, biciklin meg szokta kérdezni:
- Fáradt vagyok. Anya, elaludhatok?
U.i.: Az oltás azért csúszott, mert előző nap Babu nagyon bágyadt, nyűgös volt, este 5-től 6-ig aludt egyet, persze fenn volt 11-ig. Csak 37.5 volt a legmagasabb hőemelkedése, amit mértünk, és estétől már semmi baja nem volt, de a még mindig tomboló calici-vírus miatt már minden apró jelre odafigyelek, és inkább kivártunk, hogy mi lesz ebből. Úgy néz ki, nincs semmi baja.
Feedek
- RSS 2.0
bejegyzések, kommentek - Atom
bejegyzések, kommentek
