Ma a Himnusz éneklésére érkeztem 2-kor a suliba, az osztály épp temetési szertartást rendezett. Megirigyelték az elsősöktől az idei első héten rendezett esküvőt, így mára temetésre öltöztek és megszervezték az egészet! Egyébként a gyászbeszéd közepén a versszerű rész a Református énekeskönyv 329.énekének dallamára íródott, aminek mellesleg a 2. versszak keresztelési ének. Mi jöhet még?!?!?!
(Abu kézírása és verse, bár volt beleszólása a többieknek is, falusi körzeti iskola 2020.)
Hármaska elsős, 26-an lettek télre az osztályban, ebből 15 fiú. Tudtam én, hogy vagány kis osztály lesz ez ennyi fiúval!
Reggel inget vett fel, csak annyit vallott be, hogy ő lesz a pap, össze fog adni egy szerelmes párt.
Délután megtudtam, hogy a vőlegény a csók elől elszaladt, de voltak gyűrűk, volt zene, mindenféle szertartás A Himnuszt is elénekelték, hogy hivatalos legyen. A menyasszony (Marcsi) gyűrűjéről a vőlegény gondoskodott, de a vőlegény gyűrűjéről Máté, az egyik tanu, aki csak olyan kicsi fiús (!) gyűrűt talált otthon, ami csak a kisujjára volt jó. M.Levi volt a DJ, az iskolaudvaron a 2. bokornál volt a szertartás. Egyébként egy hónappal korábban még más volt a vőlegény. Bella és Niki koszorúslányok megfelelő öltözetben készültek, Niki sminkelt is reggel. Állítólag szünetben nagyobbakat is meghívtak a szertartásra.
Csak azt sajnálom, hogy általában nem díjazzák a gyerekek ilyen játékait.