Nem, nem almalé. Azt ugyanis terveim szerint majd csak hat hónapos koruk után kapnak. Léalma- így szólítom őket, vagy így beszélek hozzájuk, mert a beszédfejlődés azon szakaszához értek, amikor szinte felismerhető szavakat formáznak. Például az aöappöa számunkra apa, akármilyen okból is formázták így a hangokat. Léalma öaö lé alma - kiabálják, de hogy mit jelent, kinek vagy minek szól, és egyáltalán mi okból, az rejtély számunkra. A Lány pünkösdvasárnap és pünkösdhétfőn is a templomajtóban istentisztelet közben mutatta be, mennyire ügyesen "beszél" - míg a Fiú az ajtón kívül aludt, a Lány és én a belső ajtóban hallgattuk a prédikációt. Akkor, ott nem szólhattam vissza neki, az ő nyelvén, hogy léalma, de azóta sokszor megteszem, cserébe mindkét gyerek úgy tesz, mintha értené, és folytatjuk a párhuzamos társalgát. Léalma! Léalma? Léalma. Lálé l'alma.