Hármaska 19 hónapos és 1 napos korában elmondta első érthető, három szavas mondatát (kétszavasban már profi):
- Emet pici kuta. (Elment pici kutya.)
De ami megfejthetetlen számunkra, az a takta. Ha kérdezünk valamit tőle, akkor vagy rögtön rávágja, hogy nem, vagy azt mondja, hogy takta. Szláv nyelvekben egyelőre nem jártas, nyelvi logikát nem tudok találni abban, hogy miként lett az igen szóból takta, de mindenki érti, elfogadjuk válaszként.
Ami viszont logikus, és vicces megfigyelni, az a többes szám gyakorlása. Kiabál:
- Apak!
Kapargatja a lábujjamról a sebtapaszt: - Bibik!
Szól a vadkacsáknak: - Hattyuk.
Természetesen a hattyú most még inkább golya az ő értelmezésében, ahogyan minden fehér madár gólya, sőt, sokszor minden madár gólya... . És a szarvas, és minden testesebb négylábú állat kuta, míg a kisebbek cica.
De míg a bogáj és az angya ugyanazokat a rovarokat jelöli, addig a légy dé lett.
És az A pat ajat (A part alatt) gyerekének mind a 8 versét énekli, akkor is, ha a hangok töredékrészét képes csak kiejteni...
2014.07.10. 22:18
Takta és a többes szám
Szólj hozzá!
2014.07.10. 21:54
Mamma
Ma felajánlottam a gyerekeimnek, hogy ezentúl szólítsanak csak mammának. Amúgy is egy baromi hangos olasz családnak érzem magunkat, a súlyom is kezd meglenni hozzá, és folyton megy a vita, tárgyalás, egyeztetés, alkudozás. mert mindig kell valakinek valami, hamarosan egy lesivideós igazi olasz temperamentumú szappanoperát forgathat rólunk... .
Szólj hozzá!
2014.07.10. 21:04
Testvérféltékenység
Valahol olvastam vagy hallottam egy nagyon jó példát a testvérféltékenység jellemzésére:
Ahhoz, hogy megértsük, mit érezhet a nagytesó, amikor kistesó születik, képzeljük el, hogy egy napon hazajön a férjünk egy másik asszonnyal, és azt mondja:
- Szervusz drágám, bemutatom őt, ő is a feleségem, őt is szeretem, mától ő is itt lakik velünk. Kérlek, légy hozzá türelmes, légy vele megértő, segíts neki beilleszkedni az új környezetbe.
Hát, én nem képzeltem el, de Abu és Babu átélték, zseniálisan, bár talán picit másképp, mint egy első gyerek, hiszen ők első két gyerek... . Kivárják a mai napig a sorukat, tiszteletben tartják, ha valamiért Hármaska az első, hiszen tudják, jogos a sorrend. De abban a pillanatban, ahogy lehetőségük van rá, lecsapnak rám. Sőt, hárman is az ölembe fészkelik magukat, hárman is hozzám bújnak aludni, még ha Abunak csak a lábamnál jut hely. Ugyanakkor nagyon érdekes, hogy sokszor Hármaska féltékeny a nagyokra, és megpróbálja eltávolítani a közelemből valamelyik tesóját.
Csak remélni tudom, hogy jó mind a három gyereknek, hogy újra és újra megtapasztalják, hogy alkalmazkodni kell egymáshoz, ugyanakkor nagyon jó együtt lenni. Rengeteg türelemre, szeretetre, alkalmazkodásra van szükség ahhoz, hogy egy öt tagú család valamennyire működni tudjon, de olyan tapasztalatokra tehet mindenki szert, ami hosszú távon szerintem megtérül. Nem is szoktam testvérféltékenységen gondolkodni, hiszen a gondolataimban nem ez van, hanem az, hogy mit kezdjek azokkal a helyzetekkel, amikor látom, hogy egyik vagy másik gyerekemnek szüksége van valamire, talán éppen rám, vagy csak egy kis csöndre, egy kis plusz játékra, amíg a felnőtteknek vagy a másik két gyerkőcnek egészen másak az igényei abban a pillanatban. Ezek a szituációk jelentik az igazi kihívást, mert úgy kell összerendezni a szálakat, hogy a lehető legkevésbé sérüljön vagy szenvedjen kárt az összes szereplő. Ez az igazi kihívás - elfogadni a jogos érzéseket és kreatív, előremutató, gyors (sokszor talán nem is jó, csak a legkevésbé rossz) megoldást felmutatni. No, ebben még van mit fejlődnöm... .
Szólj hozzá!
2014.07.08. 20:01
Mire jó az ikerkocsi?
Amióta olvastam, hogy egyes országokban egyes babakocsikat 4-5 éves korig ajánlanak, és mivel akiknek szántuk, nem sietnek ikreket "gyártani" (eredeti terveink szerint örökölték volna a sportkocsinkat, így nem adtuk el), és mivel az idő előrehaladtával egyre magabiztosabb vagyok a gyerekeim dolgait illetően, így a babakocsizást is lazán kezelem. Míg a 19 hós Hármaska hetente max. egyszer, és pár percre ül babakocsiba, és mind a három ú.n. hordozott gyerkőc, addig újra és újra jól jön a 3 gyerekhez az iker sportkocsi rendezvényekre, bevásárlásokhoz, vagy épp balatongyöröki nyaraláshoz (a fotókon napra pontosan 19 hós, ill. 4 és fél évesek):
Ikres anyukáknak és kismamiknak fotóztuk, de nem beállított kép, ahogy a következő sem:
Szólj hozzá!
2014.07.10. 22:18
Takta és a többes szám
Szólj hozzá!
2014.07.10. 21:54
Mamma
Ma felajánlottam a gyerekeimnek, hogy ezentúl szólítsanak csak mammának. Amúgy is egy baromi hangos olasz családnak érzem magunkat, a súlyom is kezd meglenni hozzá, és folyton megy a vita, tárgyalás, egyeztetés, alkudozás. mert mindig kell valakinek valami, hamarosan egy lesivideós igazi olasz temperamentumú szappanoperát forgathat rólunk... .
Szólj hozzá!
2014.07.10. 21:04
Testvérféltékenység
Valahol olvastam vagy hallottam egy nagyon jó példát a testvérféltékenység jellemzésére:
Ahhoz, hogy megértsük, mit érezhet a nagytesó, amikor kistesó születik, képzeljük el, hogy egy napon hazajön a férjünk egy másik asszonnyal, és azt mondja:
- Szervusz drágám, bemutatom őt, ő is a feleségem, őt is szeretem, mától ő is itt lakik velünk. Kérlek, légy hozzá türelmes, légy vele megértő, segíts neki beilleszkedni az új környezetbe.
Hát, én nem képzeltem el, de Abu és Babu átélték, zseniálisan, bár talán picit másképp, mint egy első gyerek, hiszen ők első két gyerek... . Kivárják a mai napig a sorukat, tiszteletben tartják, ha valamiért Hármaska az első, hiszen tudják, jogos a sorrend. De abban a pillanatban, ahogy lehetőségük van rá, lecsapnak rám. Sőt, hárman is az ölembe fészkelik magukat, hárman is hozzám bújnak aludni, még ha Abunak csak a lábamnál jut hely. Ugyanakkor nagyon érdekes, hogy sokszor Hármaska féltékeny a nagyokra, és megpróbálja eltávolítani a közelemből valamelyik tesóját.
Csak remélni tudom, hogy jó mind a három gyereknek, hogy újra és újra megtapasztalják, hogy alkalmazkodni kell egymáshoz, ugyanakkor nagyon jó együtt lenni. Rengeteg türelemre, szeretetre, alkalmazkodásra van szükség ahhoz, hogy egy öt tagú család valamennyire működni tudjon, de olyan tapasztalatokra tehet mindenki szert, ami hosszú távon szerintem megtérül. Nem is szoktam testvérféltékenységen gondolkodni, hiszen a gondolataimban nem ez van, hanem az, hogy mit kezdjek azokkal a helyzetekkel, amikor látom, hogy egyik vagy másik gyerekemnek szüksége van valamire, talán éppen rám, vagy csak egy kis csöndre, egy kis plusz játékra, amíg a felnőtteknek vagy a másik két gyerkőcnek egészen másak az igényei abban a pillanatban. Ezek a szituációk jelentik az igazi kihívást, mert úgy kell összerendezni a szálakat, hogy a lehető legkevésbé sérüljön vagy szenvedjen kárt az összes szereplő. Ez az igazi kihívás - elfogadni a jogos érzéseket és kreatív, előremutató, gyors (sokszor talán nem is jó, csak a legkevésbé rossz) megoldást felmutatni. No, ebben még van mit fejlődnöm... .
Szólj hozzá!
2014.07.08. 20:01
Mire jó az ikerkocsi?
Amióta olvastam, hogy egyes országokban egyes babakocsikat 4-5 éves korig ajánlanak, és mivel akiknek szántuk, nem sietnek ikreket "gyártani" (eredeti terveink szerint örökölték volna a sportkocsinkat, így nem adtuk el), és mivel az idő előrehaladtával egyre magabiztosabb vagyok a gyerekeim dolgait illetően, így a babakocsizást is lazán kezelem. Míg a 19 hós Hármaska hetente max. egyszer, és pár percre ül babakocsiba, és mind a három ú.n. hordozott gyerkőc, addig újra és újra jól jön a 3 gyerekhez az iker sportkocsi rendezvényekre, bevásárlásokhoz, vagy épp balatongyöröki nyaraláshoz (a fotókon napra pontosan 19 hós, ill. 4 és fél évesek):
Ikres anyukáknak és kismamiknak fotóztuk, de nem beállított kép, ahogy a következő sem: