Valahol olvastam vagy hallottam egy nagyon jó példát a testvérféltékenység jellemzésére:
Ahhoz, hogy megértsük, mit érezhet a nagytesó, amikor kistesó születik, képzeljük el, hogy egy napon hazajön a férjünk egy másik asszonnyal, és azt mondja:
- Szervusz drágám, bemutatom őt, ő is a feleségem, őt is szeretem, mától ő is itt lakik velünk. Kérlek, légy hozzá türelmes, légy vele megértő, segíts neki beilleszkedni az új környezetbe.
Hát, én nem képzeltem el, de Abu és Babu átélték, zseniálisan, bár talán picit másképp, mint egy első gyerek, hiszen ők első két gyerek... . Kivárják a mai napig a sorukat, tiszteletben tartják, ha valamiért Hármaska az első, hiszen tudják, jogos a sorrend. De abban a pillanatban, ahogy lehetőségük van rá, lecsapnak rám. Sőt, hárman is az ölembe fészkelik magukat, hárman is hozzám bújnak aludni, még ha Abunak csak a lábamnál jut hely. Ugyanakkor nagyon érdekes, hogy sokszor Hármaska féltékeny a nagyokra, és megpróbálja eltávolítani a közelemből valamelyik tesóját.
Csak remélni tudom, hogy jó mind a három gyereknek, hogy újra és újra megtapasztalják, hogy alkalmazkodni kell egymáshoz, ugyanakkor nagyon jó együtt lenni. Rengeteg türelemre, szeretetre, alkalmazkodásra van szükség ahhoz, hogy egy öt tagú család valamennyire működni tudjon, de olyan tapasztalatokra tehet mindenki szert, ami hosszú távon szerintem megtérül. Nem is szoktam testvérféltékenységen gondolkodni, hiszen a gondolataimban nem ez van, hanem az, hogy mit kezdjek azokkal a helyzetekkel, amikor látom, hogy egyik vagy másik gyerekemnek szüksége van valamire, talán éppen rám, vagy csak egy kis csöndre, egy kis plusz játékra, amíg a felnőtteknek vagy a másik két gyerkőcnek egészen másak az igényei abban a pillanatban. Ezek a szituációk jelentik az igazi kihívást, mert úgy kell összerendezni a szálakat, hogy a lehető legkevésbé sérüljön vagy szenvedjen kárt az összes szereplő. Ez az igazi kihívás - elfogadni a jogos érzéseket és kreatív, előremutató, gyors (sokszor talán nem is jó, csak a legkevésbé rossz) megoldást felmutatni. No, ebben még van mit fejlődnöm... .
2014.07.10. 21:04
Testvérféltékenység
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://abubabu.blog.hu/api/trackback/id/tr56498099
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok
értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai
üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a
Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
2014.07.10. 21:04
Testvérféltékenység
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://abubabu.blog.hu/api/trackback/id/tr56498099
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.