Illene csak róla, csak az ő fejlődéséről, az ő családban betöltött helyéről, szokásairól szólni, róla, Hármaskáról.
De nem tehetem, mert nem is tudok csak róla gondolkodni, csak róla gondoskodni. Ő családba született, testvérek mellé született, átalakított mindannyiunkat és véglegesen átírta, markánsabbá, határozottabbá tette a szülői-gyermeki irányelveket, attitűdöket, gyakorlatot. Nem, nem a gyereknevelést, mert a nevelés fogalmát szerintem újra kellene gondolni és meg kellene szabadítani az idomítás és szoktatás szigorától, és erről terveim szerint írok is majd; hanem mindannyiunkat és mindannyiunk elképzeléseit. Pedig mindössze öt hónapja él velünk idekinn. Ki is ő?
Hármaska a tündérbogyó, édi-bédi kismanó (a maga 8 kilójával is), hurka-gyurka, bogyó-manó, büfis manó, vigyori gyuri, még akkor is így becézzük, ha egyáltalán nem jellemző ránk ez az édeskés-nyálas becézés, és a manó jelző egyáltalán nem is illik rá.
Ő az, akinek nem is lett volna szabad elsőnek születnie. Mert "sírós" és "hajnalozós". Ha elsőnek születik, jó néhány vizsgálatot kikönyörögtem volna, és mindenféle orvossággal tömtem volna, hiszen esténként csak úgy, minden ok nélkül keservesen sír, van, amikor belevörösödik a feje is; hajnalonta pedig 1-2 órákat képes ébren tölteni, pedig még nem aludhatta ki magát addigra; nappal is keveset alszik az "ideálishoz" képest. És meg sem tudom jól fogalmazni ezeket a történéseket, mert nála nagyon jó, hogy nem kell azon gondolkodni, hogy mi lett volna, mi lenne, ha... . Mert nem első gyerek, és mert olyan általános tapasztalatra és ismeretre tettem szert, mire ő megszületett, hogy tudom: hiába sír keservesen majdnem minden este, úgy, hogy a szívem szakad meg, neki nincs semmi baja, "csak" panaszkodik, "elmeséli" az egész napját, annak minden keservességével, így készül elaludni. Nem, nem éhes, nem ette túl magát, nem pörgött túl, nincs melege, nem fázik, nem magányos, stb., hanem ő ilyen, és kész. A "hajnalozás" is változott, ritkább lett, és nem sírós, de hiába volt az elején még néhány óvatos próbálkozásom, hogy ha este éjfél előtt még mocorog, újra megetetem, ő akkor is "hajnalozott". Korábban elfogadtam módszerként az ébresztést, alvási-ébrenléti időben a húzást, de mostanra vallom: az a legjobb, ha a gyermek akkor eszik, alszik, játszik, amikor kedve van hozzá. Így ha kell, ébren vagyok éjjel én is. Még egy "rossz" (kellemetlen) adottsága van: tesóitól eltérően ő bizony bukós. Így minden nap két-háromszor én is ruhát váltok, a mosógép pedig extrém igénybevételnek van kitéve. (Igen, ez még az a mosógép, amit Abu és Babu kezdett használni.) (De nem refluxos, és mivel szépen gyarapszik és nem minden alkalommal bukik, cumisüveget sem ismer, - nem kap sűrítőt, és ebben az elhatározásomban a gyerekorvosunk is támogatott).
És jöhetnek a "jó" tulajdonságai:
Ő az, aki hordozókendőben él. Minden nap több órát tölt itt, "felkötöm a gyereket", apára kötöm a gyereket, és végzünk mindenféle munkát: mosás, teregetés, főzés, játszás a tesókkal, bevásárlás, fűnyírás, kapálás, felmosás stb. . Ahogy nő, egyre veszélyesebb: ami közel kerül, elkapja, hozná magával, rakná a szájába... . Az ő zenélő forgói a körülötte lévő tárgyak, hangok... . Lassan a hátamra kell, hogy kerüljön, de amíg kényelmes, marad elöl, szeretem látni, hogy mit csinál.
Ő az, aki feltétel nélkül szereti a testvéreit. Teli szájjal nevet rájuk. Azonnal meg tudják vigasztalni, eltűri nekik a húzást-nyúzást, puszilgatást.
Ő az, aki 1 hónapos kora óta csak a mosható pelust ismeri (Abu és Babu emlékeim szerint 4-5 hónaposan kezdtek el textilpelust, félévesen mosható pelust hordani,) ok: anyai hóbort.
Ő az, aki szinte kizárólag lábfejes, hosszú ujjú rugdalózót hord rövid ujjú bodyval, lehetőleg elöl végig és mindkét lábnál végig patentosat, vagy hátul fordított T alakban patentosat. Van néhány ujjatlan rugija (lehetőleg lábak között is patentos) is hosszú ujjú bodyval, és van napozója is. Sapkái kizárólag fülvédősek. Nincs viszont görcs: nem fázik, nincs melege, nem sérül a bőre, nem akad be a ruhája.
Ő az, akinél fel sem merült kérdésként az altatás. Kb. 4 hónapos volt, mikor a nagynénje megkérdezte, hogy ha leteszem, nem alszik el, azt válaszoltam, hogy nem tudom, még nem próbáltuk. Azóta sem. Természetesen ismerjük már annyira, hogy jó eséllyel tudjuk, mikor fog elaludni, de nekünk is így kényelmesebb, hogy bárhol, bármikor elaludhat, vele vagyunk; és ha felébred, nem sír, mert vagy vele vagyunk, vagy a szövegelésére ott termünk.
Ő az, aki ugyanúgy utál babahordozóban utazni, mint a tesói.
Ő az, aki nagyon hamar megszerette a fürdést, és azóta is csapkodja a vizet, főleg hason szeret fürödni.
Ő az, aki mozgásában átlagosan fejlett, például három hónapos kora óta a hasáról a hátára fordul, amikor akar, de nem gyakran, de a hátáról a hasára még nem; háton, hason löki magát hátra - emiatt 5 hónaposan a pelenkázót is elpakoltuk, a kanapén kell "beszorítani" a fejét, hogy rá lehessen adni a pelust; nemcsak "kutyázik", hanem fekvőtámaszba nyomja ki magát - a térde sem éri a padlót. Mivel folyton ölben van, én azon sem csodálkoznék, ha mozgásában picit el lenne maradva.
És ő az, aki szerintem szociálisan átlagon felül érzékeny - ez pedig annak tudható be, hogy van két tesója és hogy mindig mindenhova cipeljük magunkkal. Ami viszont meglepett minket, az az egyértelmű elutasítás - ha az anyját akarja, még az apját is egyértelműen elutasítja. Nem ehhez voltunk szokva, Abut és Babut az apjuk éjjelente meg tudta vigasztalni (ha épp nem kaja kellett), Hármaska viszont nappal elfordul, ha át akarja venni az apja, ő pedig nem akar menni, éjjel pedig egyszerűen csak ordít az apjánál... .
Ő az, aki nem kapott cumit. Egy ideig cuppogi uraságnak is hívtuk, leginkább a gyűrűsujját és a középső ujját tette a szájába, de erről leszokni látszik, alvás előtt sem kell neki semmi.
Ő az, akinek már nem sikerül vágyaim szerinti tisztaságot varázsolni - visszakapja a szőnyegre esett rágókát, csörgőt; nem minden nap kap a feje alá tiszta textilpelust, stb. .
Ő az, aki csak minőségi rágókákkal, csörgőkkel játszhat - nem érdekel, kitől kapta, nem adom oda neki a minősíthetetlen, pénzrabló és környezetkárosító játéknak nem nevezhető gagyi műanyag kütyüket, amik nem mellesleg veszélyesek is.
Ő az, aki apját is megváltoztatta végérvényesen, és apja valami olyasmit mondott anyjának, hogy nyugi, jól csinálod, már az ikrekkel is jól csináltad, ne törődj másokkal, nyugodtan hordozd/etesd/altasd ... .
Ő az, aki igazán anyává tett, abban az értelemben is, hogy végre megértette velem: mindhármuknak én vagyok az anyja, aki mindenkinél jobban ismeri őket, így mindenkinél jobban és helyesebben el tudja dönteni, hogy mi a jó nekik.
Hirtelen ennyi, ami eszembe jut Hármaskáról, aki Jánoska, néha János, de mérges vagyok, ha valaki "leJancsikázza". Nagyon nehéz vele az élet, de vele igazán lehet élvezni az anyaságot, el tudja felejteni a végtelen kimerültséget, és leginkább elfeledteti azt a sok rossz körülményt, amivel még mindig pokollá próbálják változtatni jószándékú emberek a mindennapokat.
Ő az, aki elhatároztatta velem, hogy biztatásul másoknak megírom a gyerekezés számunkra fontos témaköreit és néha a poklokat is, amiket emberek, helyzetek, körülmények alkotnak számunkra.
2013.05.16. 22:00
Hármaska, a ... - bevezetés a gyerekezés fontosabb témaköreibe
Címkék: gyereknevelés testvér nagycsalád
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://abubabu.blog.hu/api/trackback/id/tr795303358
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok
értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai
üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a
Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
2013.05.16. 22:00
Hármaska, a ... - bevezetés a gyerekezés fontosabb témaköreibe
Címkék: gyereknevelés testvér nagycsalád
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://abubabu.blog.hu/api/trackback/id/tr795303358
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.