Pelenkát teregetek, a Lány és én:
- Anya! Nem szabad kiteríteni a pelenkát!
- De muszáj kiterítenem.
- De anya, nem szabad kiterítened!
- Miért nem szabad?
- Mert azt mondta nekem az Úr Isten! (Hangsúlyozva, kiemelve: Úr, Isten.)
(Még mielőtt bárki arra gondolna, hogy tőlünk hallott hasonlót a gyermek, nem, nem tőlünk hallotta. Nem szoktunk Istenre hivatkozni, ha valamilyen cselekedetre rá szeretnénk bírni a három és fél éveseket. Sokkal valószínűbb, hogy a gyerekistentiszteleten hallottakat gyakorolta - mostanában a hallott, számukra újnak tűnő kifejezéseket próbálják használni, és figyelik a reakciókat, hogy helyesen használják-e. A gyermek Sámuelről volt szó, akit Isten hívott, de ő azt hitte, Éli főpap szólítja.)
2013.09.04. 16:49
Új kegyességi irányzat születik
Címkék: beszédfejlődés gyermeki logika
Szólj hozzá!
2013.04.12. 21:13
Női életfilozófia - szabadvers by Abu
Címkék: gyermeki logika
M.É.:
(Cím nélkül)
Mi lányok vagyunk,
és semmihez nem értünk,
csak dolgozni szeretünk.
(A mű keletkezésének körülményei:
szendvicssütőt kapcsoltatott ki apa anyával, pedig még nem mutatta meg a használatát anyának, a küldönc a kérdésekkel Abu volt, aki kb. három fordulót tett a szülei között, mire anya, aki eddig technikailag tűrhetően képzett volt, most először kinyitotta, majd kihúzta a konnektorból a szendvicssütőt. No komment.)
Szólj hozzá!
2013.02.10. 21:12
Anya(?)ság
Címkék: gyereknevelés gyermeki logika
Egy ideje mást nem hallgatok, mint: (1.) Mikor jön haza apa? (naponta 30-szor)
Mellé a héten: (2.) Mikor jön nagymama? (naponta 50-szer)
Cserébe: (3) Anya, menj innen!
Vagy ha meglátnak:(4.) Jaj, jön az óriás, meneküljünk!
Az óriást nem értem, de olyan mennyiségű mesét és történetet kell nekik olvasni, hogy biztos vagyok benne, onnan szedték, mint ahogyan hetekig próbáltam kideríteni, hogy kitől tanulták a "Fújja szél a fákat, letöri az ágat, reccs!" mondókát, minden szóba jöhető felnőttet megkérdeztünk, mindenki azt mondta, nem ismeri. Aztán véletlenül olvastam a narancssárga Anna, Peti és Gergő könyvet, abban volt. Kiderült, hogy amíg a kórházban voltam, az egyik nagymama olvasta nekik ezt a könyvet... .
De ha az óriást nem is értem, és talán kevesen értenek meg engem, bátran állítom: büszke vagyok rájuk, az ilyen kérdéseik és mondataik miatt. Anyjuk vagyok, akire szabad haragudni, akit szabad szeretni, gyűlölni, aki előtt nem kell elfojtani az érzéseket. Mert sajnos ilyen kis korban tanítják meg a felnőttek a gyerekeknek a "jó" viselkedést és "nevelik" beléjük a szorongást tárgyaktól, emberektől, helyzetektől. Aztán csodálkoznak az agresszív és depresszív, viselkedészavaros megnyilvánulásokon... .
Szólj hozzá!
2012.12.18. 13:22
Iker-gondolkodás tesó-ügyben
Címkék: testvér ikres gyermeki logika
Még a kórházban:
A Fiú: - Anya, mikor születik meg a kistesó a pocakodból?
Anya: - De Balázska, itt van a kistesó, Jánoska, már megszületett!
A Fiú: - De a másik kistesó, Máté, mikor születik meg?
Itthon:
Anya: - Nem, Balázska, nem megyek a Klinikára.
A Fiú: - De menj, szülj még egy kistesót!
No comment.
Szólj hozzá!
2012.11.13. 17:45
A kisnyúl esete forog fenn
Címkék: alvás altatás csend gyermeki logika
Legfeljebb két-három hét maradt kis családként hátra, így ha már sikerült kirobbantani a házból a kölyköket, nagy sétát tettünk babakocsistól (37 hetes terhesen járássegítőnek és gurulós szatyornak egyaránt megteszi), két motorostól és viccesen beöltöztetett ikergyerekestől, természetesen céllal a novemberi, végre napos délutánon: a pékség és a húsos érintésével. A szél fújt, a Lány csak gyalogolni, a Fiú csak a babakocsiban állni volt hajlandó, Hármaska csendesen tűrte a hideget és a bálnaszerű mozgást imitáló anyját. Már visszafelé tartottunk, amikor megszólalt a Lány az egyik kiskertet bámulva:
- Ősz van. A virágok kibontják a szirmaikat. De miért?!
Csak nevetni tudtam. A nap több száz miért kérdésre a türelmes felelgetés-sorozat után szoktuk mondani: "azért, mert a kisnyúl szőrös és nem borotválkozik". Amikor ez sem elég, vagy már nagyon ki vagyunk borulva, annyit mondunk: "tudod, a kisnyúl esete forog fenn!"
Azon pedig már csak kínomban nevettem, hogy a Fiú az utolsó pár száz méteren aludt el félig állva a babakocsiban, és közben a hideg szélben közölte a kétrészes overallba öltöztetett Lány, hogy pisilnie kell, mindeközben épp telefonáltam. Utána sem volt humortól mentes a hazaút: "Sötétedik, ideje hazamennünk" - mondta a Lány, miközben a sötétben is megtalálta az útszéli tócsákat és belelépett, majd hazaérve, mikor vittem be az alvó Fiút, kértem, hogy hozza be a "gyerekeit" (mindenhova viszi őket magával, egész nap "babázik"): "Nem tudom bevinni a fagyott kezemmel, vidd be te!"
Nem tudom, létezik-e szülés előtti depresszió, vagy csak összecsaptak a hullámok a fejem fölött, de végleg elromlott minden. Nem vagyok képes kezelni a legegyszerűbb helyzeteket sem, nem tudom vezetgetni a gyerekeimet, nem tudom megértetni magam sem a gyerekeimmel, sem a felnőttekkel, a lakás romokban, a kórházi csomag nincs összepakolva, a bölcsőről kiderült, hogy még meg kell szerelnem, és bár lesz, nincs babakocsi. Mindehhez tényleg csak ráadás a sok miért, és a sok új rossz szokás: a Fiú nem vesz fel akármit - megjegyzem, igaza is van, sok a szúrós harisnya, kényelmetlen nadrág, meg egyébként is, miért ne lehetne például pizsamában reggelizni vagy rózsaszín sapkában és harisnyában kimenni; és a Lány "gyerekeit" miért kell folyton máshova tenni meg kimosni, és miért nem lehet minden miért kérdésre válaszolni... . Mert a kisnyúl esete áll fenn... .
Szólj hozzá!
2013.09.04. 16:49
Új kegyességi irányzat születik
Címkék: beszédfejlődés gyermeki logika
Szólj hozzá!
2013.04.12. 21:13
Női életfilozófia - szabadvers by Abu
Címkék: gyermeki logika
M.É.:
(Cím nélkül)
Mi lányok vagyunk,
és semmihez nem értünk,
csak dolgozni szeretünk.
(A mű keletkezésének körülményei:
szendvicssütőt kapcsoltatott ki apa anyával, pedig még nem mutatta meg a használatát anyának, a küldönc a kérdésekkel Abu volt, aki kb. három fordulót tett a szülei között, mire anya, aki eddig technikailag tűrhetően képzett volt, most először kinyitotta, majd kihúzta a konnektorból a szendvicssütőt. No komment.)
Szólj hozzá!
2013.02.10. 21:12
Anya(?)ság
Címkék: gyereknevelés gyermeki logika
Egy ideje mást nem hallgatok, mint: (1.) Mikor jön haza apa? (naponta 30-szor)
Mellé a héten: (2.) Mikor jön nagymama? (naponta 50-szer)
Cserébe: (3) Anya, menj innen!
Vagy ha meglátnak:(4.) Jaj, jön az óriás, meneküljünk!
Az óriást nem értem, de olyan mennyiségű mesét és történetet kell nekik olvasni, hogy biztos vagyok benne, onnan szedték, mint ahogyan hetekig próbáltam kideríteni, hogy kitől tanulták a "Fújja szél a fákat, letöri az ágat, reccs!" mondókát, minden szóba jöhető felnőttet megkérdeztünk, mindenki azt mondta, nem ismeri. Aztán véletlenül olvastam a narancssárga Anna, Peti és Gergő könyvet, abban volt. Kiderült, hogy amíg a kórházban voltam, az egyik nagymama olvasta nekik ezt a könyvet... .
De ha az óriást nem is értem, és talán kevesen értenek meg engem, bátran állítom: büszke vagyok rájuk, az ilyen kérdéseik és mondataik miatt. Anyjuk vagyok, akire szabad haragudni, akit szabad szeretni, gyűlölni, aki előtt nem kell elfojtani az érzéseket. Mert sajnos ilyen kis korban tanítják meg a felnőttek a gyerekeknek a "jó" viselkedést és "nevelik" beléjük a szorongást tárgyaktól, emberektől, helyzetektől. Aztán csodálkoznak az agresszív és depresszív, viselkedészavaros megnyilvánulásokon... .
Szólj hozzá!
2012.12.18. 13:22
Iker-gondolkodás tesó-ügyben
Címkék: testvér ikres gyermeki logika
Még a kórházban:
A Fiú: - Anya, mikor születik meg a kistesó a pocakodból?
Anya: - De Balázska, itt van a kistesó, Jánoska, már megszületett!
A Fiú: - De a másik kistesó, Máté, mikor születik meg?
Itthon:
Anya: - Nem, Balázska, nem megyek a Klinikára.
A Fiú: - De menj, szülj még egy kistesót!
No comment.
Szólj hozzá!
2012.11.13. 17:45
A kisnyúl esete forog fenn
Címkék: alvás altatás csend gyermeki logika
Legfeljebb két-három hét maradt kis családként hátra, így ha már sikerült kirobbantani a házból a kölyköket, nagy sétát tettünk babakocsistól (37 hetes terhesen járássegítőnek és gurulós szatyornak egyaránt megteszi), két motorostól és viccesen beöltöztetett ikergyerekestől, természetesen céllal a novemberi, végre napos délutánon: a pékség és a húsos érintésével. A szél fújt, a Lány csak gyalogolni, a Fiú csak a babakocsiban állni volt hajlandó, Hármaska csendesen tűrte a hideget és a bálnaszerű mozgást imitáló anyját. Már visszafelé tartottunk, amikor megszólalt a Lány az egyik kiskertet bámulva:
- Ősz van. A virágok kibontják a szirmaikat. De miért?!
Csak nevetni tudtam. A nap több száz miért kérdésre a türelmes felelgetés-sorozat után szoktuk mondani: "azért, mert a kisnyúl szőrös és nem borotválkozik". Amikor ez sem elég, vagy már nagyon ki vagyunk borulva, annyit mondunk: "tudod, a kisnyúl esete forog fenn!"
Azon pedig már csak kínomban nevettem, hogy a Fiú az utolsó pár száz méteren aludt el félig állva a babakocsiban, és közben a hideg szélben közölte a kétrészes overallba öltöztetett Lány, hogy pisilnie kell, mindeközben épp telefonáltam. Utána sem volt humortól mentes a hazaút: "Sötétedik, ideje hazamennünk" - mondta a Lány, miközben a sötétben is megtalálta az útszéli tócsákat és belelépett, majd hazaérve, mikor vittem be az alvó Fiút, kértem, hogy hozza be a "gyerekeit" (mindenhova viszi őket magával, egész nap "babázik"): "Nem tudom bevinni a fagyott kezemmel, vidd be te!"
Nem tudom, létezik-e szülés előtti depresszió, vagy csak összecsaptak a hullámok a fejem fölött, de végleg elromlott minden. Nem vagyok képes kezelni a legegyszerűbb helyzeteket sem, nem tudom vezetgetni a gyerekeimet, nem tudom megértetni magam sem a gyerekeimmel, sem a felnőttekkel, a lakás romokban, a kórházi csomag nincs összepakolva, a bölcsőről kiderült, hogy még meg kell szerelnem, és bár lesz, nincs babakocsi. Mindehhez tényleg csak ráadás a sok miért, és a sok új rossz szokás: a Fiú nem vesz fel akármit - megjegyzem, igaza is van, sok a szúrós harisnya, kényelmetlen nadrág, meg egyébként is, miért ne lehetne például pizsamában reggelizni vagy rózsaszín sapkában és harisnyában kimenni; és a Lány "gyerekeit" miért kell folyton máshova tenni meg kimosni, és miért nem lehet minden miért kérdésre válaszolni... . Mert a kisnyúl esete áll fenn... .