2010. január 8-án este 6 előtt születtek meg gyermekeink, akiknek nevét addig senkinek nem árultuk el. Ennek oka egyszerű volt: a mi neveinket "örökölték". Addig az Abu és a Babu nevet viselték eleinte (A baba, B baba), később A Lány és A Fiú névvel illettük őket, de leginkább "Gyermekem, menj egy kicsit arrébb!", "Gyermekem, hagyj aludni!", "Gyermekem, kirugod a gyomrom!" felkiáltásokra "hallgattak", pontosabban, nem hallgattak... . Így, amikor ezt a blogot létrehoztuk, hónapokkal az első bejegyzés előtt, a legelső nevüket választottuk. Írni aztán nem jutott idő, most majd idővel pótoljuk... .
Azóta van becsületes nevük, Éva és Balázs, de még legtöbbször ők A Lány és A Fiú, különösen, amikor sírnak.
Róluk, és családjukról fog szólni szándékaink szerint ez a blog, magunk örömére és rokonaink, barátaink, ismerőseink szórakoztatására.
Fél naposan AbuBabu anya kórházi ágyán így néztek ki: