Biztos van még néhány kétéves, aki ismer szögfüggvény-elnevezést, de nem hiszem, hogy sokan lennének. A Fiú és a Lány viszont hármat sorol, így: Szinusz, Koszinusz, Tangens. Nagybetűvel, merthogy a macskáik nevei.
A macskák csecsemőkre, kisgyerekekre gyakorolt hatásáról sokáig lehetne vitatkozni, tény, hogy már mielőtt kertes házba költöztünk, elhatároztuk, hogy lesz macskánk, igaz, az udvaron és nem a házban. Úgy adódott, hogy pár hónaposak voltak a gyerekek, amikor megkapták Szinusz (1)-et és Koszinuszt. Együtt nőnek (a macskák és a gyerekek) (pár hét múlva Szinusz (1)-et Szinusz (2) váltotta ugyanabból az alomból), most ősszel pedig egy új macska jelent meg az udvaron. Először az (apró)jószágok fogadták be, aztán a gyerekek, végül rájöttem: három fősre gyarapodott a macskaállomány. Logikus, hogy Tangens lett a neve. Az már régóta ezredrangú kérdés, hogy alapból sem AbuBabu anya, sem Abubabu apa nem macska-párti.
Szinusz cirmos, Koszinusz fekete, Tangens pedig tarka és a leghűségesebb:
