A tegnapi kriminális, ocsmány, katasztrofális nap után ma kifejezetten normális napunk volt. Őszi szünet van, végre újra itthon egyedül a Hármakkal. Már délelőtt jeleztem a dolgozó apjuknak, hogy a gyerekek tündérek, reggel 9-re krumplileves megfőzve (ezt kért Babu), konyha felmosva stb. .
Este megkérdezte, hogy mit játszottak a gyerekek, hogy ilyen jól lehetett haladni mellettük. Elmondtam (részletesen), hogy orvososdit és hogy nagyon sokáig. Kérdezte, hogy meddig. Erre is válaszoltam. Kb. 20 (Húsz! ) percig.
Belegondolva, lehet, hogy nem volt annyi :-). De egy játékot konfliktus nélkül ilyen sokáig már rég játszottak hármasban. Igaz, egy játéktelefont adtak nekem, és néha azon hívtak, én meg válaszoltam.
