<a href="https://lilypie.com/"><img src="https://lbym.lilypie.com/QiAXp2.png" width="200" height="80" border="0" alt="Lilypie Kids Birthday tickers" /></a>

abubabu

Jelenetek Abu, Babu (vegyespáros ikrek), Hármaska (fiú), Négyeske (lány) és szülei humortól sem mentes életéből, gondolatok az ikrességről és a lét elviselhetetlen könnyűségéről.

Friss topikok

Linkblog

A blogban megjelent minden tartalom a szerző(k) szellemi tulajdonát képezi, melyet szerzői jogok védenek. Kérlek, engedély nélkül ne használd fel őket! Hasznos olvasást!

Lilypie Kids Birthday tickers

2017.08.30. 13:22 AbuBabu anya

A gödör alján

Minden normális, élettani testi és lelki folyamatban vannak mélypontok és vannak magaslatok. Ezek sokszor alig észrevehetőek, máskor elemi erővel döngölnek a földbe (jelen esetben tartanak a képzeletbeli gödör legalján) vagy emelnek a magasba.
Nálam (sok-sok ok miatt) most érkezett el a felnőtté válás néhány végső szakasza. Nem, nincs lehetőségem azon sírni, hogy miért ilyen későn, hogy mi mindent vesztettem, mennyi mindent kellett volna másképp csinálni, stb. stb. . Most csak azt látom innen, a gödör aljáról, hogy sosem késő. Ugyanakkor, fogalmam sincs, meddig marad ez így. Pokoli nehéz. Hiszen élesen látni azt a helyzetet, amiben éppen támogatásra, segítségre lenne szükségem, de nincs segítség, nagyon nehéz. A fáradtságtól és kimerültségtől szorít a mellkasom, de nem tudok elvonulni, nem tudok megállni, hiszen ugyanúgy kell gondoskodni mindenről és mindenkiről. Nem, nem a kialvatlanság az ok. Nem, nem mértem fel rosszul az erőmet és a lehetőségeimet. Igen, két lábbal a földön maradva teszem a dolgom. És, valóban, még nem történt baj. A gyerekek ruhája tiszta, rendszeresen és rendesen kapnak enni, megfelelő környezetben fejlődnek. A legnagyobb hiba, amit ez elmúlt hónapokban elkövettem, az az volt, hogy egyik este a hűtőbe tettem be a jégkrémet, nem pedig a fagyasztóba. De egyre kevesebb az erőm. Egyre inkább úgy érzem, hogy van időm (!!!), de nincs erőm megtenni valamit(bármit). És egyre több erőmbe kerül türelmesnek, odafigyelőnek lennem a gyermekeimhez. Kértem segítséget, érthetően, világosan kommunikáltam. Nincs segítség. Beletörődtem. A gödör aljáról (is) egyedül kell kimásznom. Egyetlen jó irányt látok most - a szakirodalom szerint energiavámpírnak nevezett embereket tudatosan kezelem. Így legalább kevesebb energiámat szívják ki.
Fogalmam sincs, meddig maradok a gödör alján. De nagyon örülök, hogy sosem késő változtatni, változni.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://abubabu.blog.hu/api/trackback/id/tr10012790486

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

süti beállítások módosítása